1.0Harmónia Vonal Alapítványhttps://harmoniavonal.nlcafe.huharmoniavonalhttps://harmoniavonal.nlcafe.hu/author/harmoniavonal/<p><a href="https://harmoniavonal.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/11/2015/09/Depositphotos_WomanTires©-dvargg.jpg" rel="attachment wp-att-115"><img class="alignnone size-large wp-image-115" src="https://harmoniavonal.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/11/2015/09/Depositphotos_WomanTires©-dvargg-600x397.jpg" alt="Depositphotos_WomanTires©-dvargg" width="600" height="397" /></a></p> <p style="text-align: justify">Állok a konyha közepén, és hallgatok. Legszívesebben megszervezném az egész lakás felújítást, kézbe venném az ügyet, diktálnám a tempót. De nem teszem. Itthon vagyok, ez nem munkahely, itt nem kell bizonyítani. Itthon nő vagyok, nem a tökéletes munkaerő. Ez talán elsőre lemondóan hangzik. Visszavonulásnak egy klasszikus, háziasszonyos nyuszika szerepbe, ami már kiment a divatból. Nem értek egyet!</p> <!--more--> <p style="text-align: justify">Nőként úgy növünk fel, hogy tanulunk, diplomát szerzünk. Karriert építünk, pénzt keresünk, megalapozunk egy stabil szingli létet, hogy erős, független nőként léphessünk majd egy kapcsolatba. Ebben a kapcsolatban tervezünk majd gyereket szülni, gyereket nevelni, közben visszatérni a munkánkhoz. Emellett szépek, fittek is akarunk maradni, a munkahelyen okosak, nyerők, netán dominánsak, vezetők is.</p> <p style="text-align: justify">Ez lenne nőnek lenni? Ezek mind a mi feladataink? Hogyan lehet egy női hátsóval ennyi lovat megülni? Mi marad a férfiaknak?</p> <p style="text-align: justify">Az egyenlőség eszméje mentén úgy érezzük, hogy nőként mindenre képesek vagyunk. Ez egyébként így is van, ha akarjuk, tudjuk. Ebben nem vagyunk kevesebbek, alacsonyabb rendűek a férfiaknál. A probléma azzal van, hogy nem csak hogy mindenre képesek vagyunk, de úgy érezzük, hogy ezt a mindent meg is kell valósítsuk. Különben alsóbbrendű, múlt századi kötényes nyuszinak néznek minket.</p> <p style="text-align: justify">Mindezeken felül igényeink is vannak, például egyikőnk sem egy éretlen fiúcskával szeretné párkapcsolatban találni magát, akit pelenkázni és etetni kell. A felnőtt, felelősségteljes férfi azonban felelősséget akar vállalni néha ezért-azért. Ha nem lehetetlenítjük el, megtalálja ő is azt a szerepkört, ami által férfinak érzi magát. Hagyjuk ezeket őrá! Nem attól leszünk nők, hogy faltörő amazonként mindig megváltjuk a világot.</p> <p style="text-align: justify">De vajon mindenben engednünk kell? Mi a helyzet például akkor, ha a férfi attól érzi magát férfinak, hogy nem csinál otthon semmit? Előállhat az a helyzet, hogy minden „női” munka ránk marad, de valahogy nem érezzük, hogy ettől helyére billenne a világ. Vagy ott a másik véglet: hogy tudunk férfiként tekinteni arra, aki bepakolja a mosást, de helyette nőként nekünk kell kalapácsot és csavarhúzót ragadnunk szükség esetén?</p> <p style="text-align: justify"><em>Ha Te is gondolkodsz hasonló kérdéseken, mindenképpen gyere el következő rendezvényünkre! Október 2-án, V. Kulcsár Ildikó, a Nők Lapja ismert újságírója lesz a vendégünk és a mindennapok öniróniáiról beszél nekünk, mert a fanetiekhez hasonló kérdések megválaszolásához szükségünk van nap mint nap EGY KORTY DERÜRE! Nézd mega programot: </em><a href="http://www.harmoniavonal.hu/programok.php"><em>http://www.harmoniavonal.hu/programok.php</em></a></p> <p style="text-align: justify"><a href="https://harmoniavonal.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/11/2015/09/vkildiko.jpg" rel="attachment wp-att-78"><img class="alignnone size-full wp-image-78" src="https://harmoniavonal.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/11/2015/09/vkildiko.jpg" alt="vkildiko" width="374" height="561" /></a></p> <p style="text-align: justify">V. Kulcsár Ildikó, a Nők Lapja újságírója</p>rich