2015 szeptember 11-én, péntek délután a Zöld Szalonban meghívott vendégeinkkel együtt beszélgettünk konfliktusról, azok felvállalásáról, megfelelési vágyról, kiegyensúlyozottságról. Vendégeink voltak: S. Tóth Márta mediátor, Páli Patrícia pszichológus, Dr. Heringh Zsanett gasztroenterológus, Kádek Heni előadóművész, Varga Zsuzsa humánpolitikai igazgató.
Sajnos sokszor előfordul, hogy már pályaválasztásunk során szülői nyomásra indulunk el egy adott irányba. Azonban ettől függetlenül is megtörténhet az, hogy már egy munkahelyen, akár a sokadikon, ismerjük fel, hogy nem stimmel valami. Nem saját utunkon járunk, nem a nekünk való munkát végezzük, vagy éppen előrelépnénk, de nincs hova.
Varga Zsuzsa humánpolitikai igazgató szerint ilyenkor azonban leggyakrabban elfojtjuk a problémát, aminek legfőbb oka a munkavesztési félelem. Pedig alapvetően fontos lenne, hogy jelezzük főnökünk vagy a humánpolitika felé, hogy változtatni szeretnénk, hiszen egy munkahelyen mindig a fejlődés a cél. Természetesen előállhat az a helyzet, hogy sem fejlődési, változtatási, sem előrelépési lehetőséget nem kapunk. Ez esetben valóban érdemes elkezdenünk a munkahely váltáson gondolkodni.
S. Tóth Márta egy egészen extrém történetet mesélt el, ahol kiderült, hogy „csak” a főnök viselkedése okozza a problémát, és valójában nem a munka típusa vagy a munkakultúra nehezíti meg az irodában dolgozók életét. Ez a főnök egy egyszeri visszajelzésből megértette, hogy reggeli viselkedésével az egész napját megkeseríti a kollégáknak, és változtatott.
Dr. Heringh Zsanett gasztroenterológus sokáig az állami szektorban dolgozott, de nem bírta azt a mindennapos betegáradatot, amit gépként kellett volna ellátnia. Ő a megoldást a magánorvosi praxisban látta meg, s végül nem bánta meg, hogy váltott. Bevallotta, hogy a merész lépés megtételében egy új szerelem is támogatta, és meggyőződése, hogy mostanra kiégett volna, ha nem lép.
Kádek Heni egy multitól „kiugrott”, de azóta kiegyensúlyozottan, immár pedikűrösként élő ismerőséről mesélt. A hölgynek egy évébe került, míg a probléma megfogalmazásától, azaz a felismeréstől, hogy a multinál tapasztalható munkakultúrát nem érzi sajátjának, eljutott a választásig, hogy merre akar helyette elindulni.
Szánjunk tehát időt helyzetünk részletes végiggondolására! Mi okozza mindennapos szenvedésünket a munkahelyünkön? A főnök személye? A munka típusa? A munkahelyi környezet? Vagy minden „klappol”, csak szeretnénk végre előrelépni? Problémánkat kizárólag a munkahely váltása oldja meg? A helyzet tisztán látása sokszor nagyon nehéz, ha régóta húzódik a munkahelyi konfliktusunk és frusztráltak vagyunk. Ne féljünk ilyenkor pszichológus vagy coach tanácsát kérni, aki igényeinket, személyiségünket szem előtt tartva tudja felmérni a helyzetünket, és objektíven támogathat a továbblépésben!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: